
Időpont: 2011. április 15. (péntek) 14:00
Helyszín: Millenáris 2. stand (1024 Budapest, Kis Rókus u. 16-20)
Résztvevők:
- Andrus Kivirähk - szerző
- Gócza Anita - Magyar Rádió szerkesztője
- Segesdi Móni - fordító
Andrus Kivirähk (szül. 1970)
Rendkívül sokoldalú szerző, a kortárs észt irodalmi színtér megkerülhetetlen alakja. Végzettségét tekintve újságíró, ma is rendszeresen publikál tabudöntögető, provokatív és szatirikus jegyzeteket a sajtóban. Kiváló történetmesélő, műveiben sajátosan groteszk humorral próbálja újrafogalmazni az észt identitás lényegét. Már első regénye, az Ivan Orava mälestused (1995, „Ivan Orav visszaemlékezései‟) nagy visszhangot váltott ki. A fiktív memoár írója, az egyszerű kovácsmester fantasztikus anekdotákat mesél a 2 világháború között fennálló független észt állam és a szovjet időszak ismert politikai szereplőiről és történelmi eseményeiről. Kivirähk a feje tetejére állítja a történelmet, karikatúrát rajzol a legendás alakokról, elbánik a klisékkel és sztereotípiákkal.
Második, jóval szofisztikáltabb regénye, a Liblikas (1999, „Pillangó‟) az észt színház történetének mitologizált hajnalába vezeti vissza az olvasót. A 2000-ben megjelent Rehepapp ehk november (Ördöngös idők, Polar Alapítvány 2004, ford. Segesdi Móni) több mint 30 ezer eladott példánnyal a másfél milliót sem elérő lélekszámú országban minden idők egyik legnépszerűbb észt regényének számít. A folklór- és mitológiai elemeket szabadon ötvöző meseszerű történetben feltűnnek az ősi észt hiedelemvilág jellegzetes alakjai a farkasembertől kezdve a Pestisen és az ősök szellemein át az Öregördögig. Kivirähk felrúgja az észt irodalmi hagyományt, és az észt arhetípust deheroizálva fergeteges humorral figurázza ki honfitársait. Utolsó regénye, a Mees, kes teadis ussisõnu (2007, ‟A férfi, aki beszélte a kígyók nyelvét‟) egy erdei nép fokozatos identitás-feladását mutatja be a középkori keresztény Európában. Nagy adag fekete humorral fűszerezett pszeudotörténelemmel állunk szemben, amely egy régi világ és a benne élő mágikus képességű, a természettel összhangban létező ember eltűnésének allegóriájaként is értelmezhető.
Novelláskötetei közül kiemelkedik a Pagari piparkook (1999, ‟A pék mézeskalácsa‟), melynek több írása is napvilágot látott magyarul.
A színpadi szerzőként is ismert és népszerű Kivirähknek 3 drámaantológiája jelent meg. Magyarul is olvasható egyik legsikeresebb színműve, a Sinine vagun (Kék vagon, Kráter Műhely Egyesület 2005, ford. Patat Bence), melyben a posztszovjet társadalmak tudathasadásos állapotát mutatja be. A darab főszereplői – a szovjet korszakban gyerekeskedett, de már az új rendszerben felnőtt harmincasok – egy születésnapi bulin iszogatnak, és nosztalgiával idézik fel a szovjet idők képtelenségeit.
Kivirähk neve hat gyermekkönyv borítóján köszön vissza ránk – egy közülük színdarabokat rejt. A fiatal olvasók szavazatai alapján háromszor ítélték oda neki a legjobbnak járó Nukitsa-díjat. Sirli, Siim ja saladused című regénye (1999; Sári, Samu és a titkok, Cerkabella 2008, ford. Segesdi Móni) egy lakótelepen élő családról szól, melynek mindennapjait a titkos álomvilágaikba tett kiruccanások színesítik. A felnőttek számára is élvezetes olvasmányt egyik magyar kritikusa, Acsai Roland az álmodozás iskolájának nevezte. Gyermekeknek írt könyveire is jellemző a szokatlan témaválasztás és a szárnyaló fantázia: a Kaelkirjak („Zsiráf‟, 1995) főhősének, a magányos kislánynak a gyomrában lakó féreg a legjobb barátja, Limpa ja mereröövlid („Limpa és a kalózok‟, 2004) c. történetében harcias
párnák, matracok és nyugdíjba vonult lepedők elevenednek meg, legutóbbi mesekönyve pedig a Kaka ja kevad („A kaka és a kikelet‟, 2009) címet viseli.
Forgatókönyvíróként jegyzi a Tom ja Fluffy („Tom és Fluffy‟), Lotte reis Lõunamaale („Lotte útja délre‟) és Leiutajateküla Lotte („Barkácsfalvi Lotte‟) című, nagy sikert aratott rajzfilmeket, utóbbi kettő könyv alakban is a boltokba került. Kivirähk hazai recepcióját gazdagítja az a tény, hogy a Kompánia Színházi Társulat 2007-ben színpadra állította az Ördöngös idők-et, 2010-ben pedig a Sári, Samu és a titkok-ból készített interaktív gyermekelőadást.
forrás: Budapesti Könyvfesztivál


2012. május 










