Támogasson minket adója 1%-val!                      

 
Magyarország Románia Szlovákia Csehország Szlovénia Lengyelország Bulgária Macedónia Albánia Bosznia Litvánia Észtország Moldova Montenegró Horvátország Horvátország Lettország Lettország Ukrajna Belorusszia Belorusszia Koszovó Szerbia

Május
HetKeddSzeCsuPenSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
előző hónapelőző hónap 2012. május következő hónapkövetkező hónap

 



Europe in Budapest - a guide to its many cultures

Kempelen Farkas Társaság

Kelet-Európa Blog

Múlt-kor Történelmi Portál

Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány

Ceske Centrum

Szlovák Intézet

Instytut Polski

Institutul Cultural Roman

Forum Historiae

Itt vannak... a szlovákok


Az észt díszvendég író, Andrus Kivirähk közönségtalálkozója

 2011. 04. 06. 12:17

Időpont: 2011. április 15. (péntek) 14:00

Helyszín: Millenáris 2. stand (1024 Budapest, Kis Rókus u. 16-20)

Résztvevők:
  • Andrus Kivirähk - szerző
  • Gócza Anita - Magyar Rádió szerkesztője
  • Segesdi Móni - fordító
 
Andrus Kivirähk (szül. 1970)
Rendkívül  sokoldalú  szerző,  a kortárs észt irodalmi színtér megkerülhetetlen alakja. Végzettségét tekintve újságíró,  ma is  rendszeresen publikál tabudöntögető, provokatív és  szatirikus jegyzeteket a sajtóban. Kiváló történetmesélő, műveiben sajátosan groteszk humorral próbálja újrafogalmazni az észt identitás lényegét. Már első regénye, az  Ivan Orava mälestused (1995,  „Ivan Orav  visszaemlékezései‟) nagy visszhangot váltott ki. A fiktív memoár írója, az egyszerű kovácsmester fantasztikus anekdotákat mesél a 2 világháború között fennálló független észt állam és a szovjet időszak ismert politikai szereplőiről és történelmi eseményeiről.  Kivirähk  a feje tetejére állítja a történelmet, karikatúrát rajzol  a legendás alakokról, elbánik a klisékkel és sztereotípiákkal. 
 
Második, jóval szofisztikáltabb regénye,  a  Liblikas (1999,  „Pillangó‟) az észt színház történetének mitologizált hajnalába vezeti  vissza az olvasót.  A  2000-ben megjelent  Rehepapp  ehk november (Ördöngös idők, Polar Alapítvány 2004, ford. Segesdi Móni) több mint 30 ezer eladott példánnyal  a másfél milliót sem elérő lélekszámú országban  minden idők egyik legnépszerűbb észt regényének számít. A  folklór- és mitológiai elemeket  szabadon ötvöző meseszerű történetben feltűnnek az ősi észt hiedelemvilág jellegzetes alakjai a farkasembertől kezdve a Pestisen és az ősök szellemein át az  Öregördögig.  Kivirähk felrúgja az észt irodalmi hagyományt, és  az észt arhetípust deheroizálva  fergeteges  humorral  figurázza ki honfitársait. Utolsó regénye, a  Mees, kes teadis ussisõnu (2007,  ‟A férfi, aki beszélte a kígyók nyelvét‟) egy erdei nép fokozatos identitás-feladását mutatja be a középkori keresztény Európában. Nagy adag fekete humorral fűszerezett  pszeudotörténelemmel állunk szemben, amely  egy régi világ  és  a  benne  élő mágikus képességű, a természettel összhangban  létező ember eltűnésének allegóriájaként is értelmezhető.  
 
Novelláskötetei közül kiemelkedik a Pagari piparkook (1999, ‟A pék mézeskalácsa‟), melynek több írása is napvilágot látott magyarul.
  
A színpadi szerzőként is ismert és népszerű Kivirähknek 3 drámaantológiája jelent meg. Magyarul is olvasható  egyik legsikeresebb  színműve, a  Sinine vagun (Kék vagon, Kráter Műhely Egyesület 2005, ford. Patat Bence), melyben  a posztszovjet társadalmak tudathasadásos állapotát mutatja be. A darab főszereplői  – a szovjet korszakban gyerekeskedett, de már az új rendszerben felnőtt harmincasok  – egy születésnapi bulin iszogatnak, és nosztalgiával idézik fel  a szovjet idők képtelenségeit. 
 
Kivirähk neve hat gyermekkönyv borítóján köszön vissza ránk – egy közülük színdarabokat rejt. A  fiatal olvasók szavazatai alapján  háromszor ítélték oda neki a  legjobbnak járó  Nukitsa-díjat. Sirli, Siim ja saladused című regénye (1999; Sári, Samu és a titkok, Cerkabella 2008, ford. Segesdi Móni) egy lakótelepen élő  családról szól,  melynek mindennapjait a  titkos  álomvilágaikba tett kiruccanások színesítik. A felnőttek számára is élvezetes  olvasmányt egyik magyar kritikusa, Acsai Roland az álmodozás iskolájának nevezte. Gyermekeknek írt könyveire is jellemző a szokatlan témaválasztás és a szárnyaló fantázia: a Kaelkirjak („Zsiráf‟, 1995) főhősének, a magányos kislánynak a gyomrában lakó féreg a legjobb barátja,  Limpa ja  mereröövlid („Limpa és a kalózok‟, 2004) c.  történetében harcias 
párnák, matracok és nyugdíjba vonult lepedők elevenednek meg, legutóbbi mesekönyve pedig a Kaka ja kevad („A kaka és a kikelet‟, 2009) címet viseli.
 
Forgatókönyvíróként jegyzi a Tom ja Fluffy („Tom és Fluffy‟),  Lotte reis Lõunamaale („Lotte útja délre‟)  és Leiutajateküla Lotte („Barkácsfalvi Lotte‟)  című, nagy sikert aratott rajzfilmeket, utóbbi  kettő könyv alakban is  a boltokba került. Kivirähk hazai recepcióját gazdagítja az a tény, hogy a Kompánia Színházi Társulat 2007-ben színpadra állította az Ördöngös idők-et, 2010-ben pedig a Sári, Samu és a titkok-ból készített interaktív gyermekelőadást.
 
 

Cimkék: andrus kivirähk észt észtország budapesti könyvfesztivál

Oszd meg másokkal:    iWiWre vele! Facebook.com Twitter Google.com Yahoo.com Live.com Startlap.hu

előző oldalra vissza lap tetejére lap tetejére

AcsAB.hu © 2006-2010 Terra Recognita Alapítvány | adatvédelmi nyilatkozat | impresszum